A szó a legerősebb dolog a világon, egyetlen egy szóval meg lehet menteni a világot, de pusztítani is lehet egyetlen szóval. Minden a szavakon, azok megfogalmazásán és helyes használatán múlik, a kapcsolatok, legyen az barátság, szeretet, szerelem, vagy ismerkedés. Minden szónak tökéletes harmóniában kell lennie a másikkal. Mi emberek úgy dobálózunk a szavakkal, hogy nem törődünk a következményekkel, pedig minden érzés ami csak létezik, szavakba van rejtve, az öröm, a bánat, a magány, valaminek vagy valakinek a hiánya, a fájdalom, a szerelem. És mi gondolkozás nélkül, anélkül, hogy ismernénk a szavak jelentését, vagy bennük rejlő érzést, csak egymáshoz VÁGJUK a szavakat, mintha nem lennének bennünk érzések. Persze akinek nem inge, ne vegye magára.

Személy szerint azt vallom, hogy írásban tudja magát mindenki a legjobban, a legmélyebben kifejezni, hogy miért? Mert félünk a reakcióktól, félünk, hogy mi van akkor ha kimondjuk valakinek a szemébe a legszebb szavakat, a legtöbb érzést rejtő szavakat, mert nem tudjuk mi történik, mert nem bírnánk elviselni más reakciót mint amit elvárunk. De így a végére mondok valamit.

 A szavunk az egyetlen, akinek senki és semmi nem tud ártani!!! 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.